Miért járok ide?

Áron

Megtérésemet követően fontos volt, hogy válasszak magamnak egy olyan gyülekezetet, ahova szívesen járok hétről, hétre. Ahol látok olyan embereket, akiknek az életére példaként tekinthetek, hiszen az Úr által adott élet messze eltér a világban megszokott életünktől.

A nyíregyházi metodista gyülekezetet az Úr vezetésével választottam. A gyülekezet kis létszáma miatt igazán családias hangulatban telnek az alkalmak. Az emberek nyitottan fogadnak mindenkit, én igen hamar beilleszkedtem a közösségbe, a gyülekezet tagjának érzem magam azóta, hogy először megfordultam itt. Valós baráti és testvéri kapcsolatok alakulnak a gyülekezeten belül, valóban lelki otthonom lett ez a közösség. A gyülekezet erősségeit a lelki vezető és az elöljáróság rátermettségében, illetve a gyülekezet rugalmasságában látom.

Bővebben


Az életemet a világban éltem. A materiális világ javaira támaszkodtam, abban hittem, amit láttam. Életemet a saját teljesítményemre alapoztam, ha el akartam érni valamit, akkor azt a saját erőmből és tehetségemből tettem. Az Úr kegyelméből megláthattam, hogy az erőm és tehetségem mennyire kicsiny, céljaim pedig hiábavalóak. Rádöbbentem az Isten nagyságára, megláttam hatalmát, ahogyan szó szerint kihúzott abból az egyhangú, sivárságból amelyben éltem. Meggazdagított Önmagával, megváltoztatta a szemléletmódomat az élet minden területén. Amíg korábban a fizika törvényeire támaszkodtam, és megfeszített munkától hiába vártam a gazdag termést, az Úr megtanított, hogy az élet az Ő félelménél kezdődik, és azt csak a fiában, Jézus Krisztusban nyerhetem el. Ezt a kősziklát helyezte az életem alapjául, és láthatatlan sarokköveket adott. Erre támaszkodva megelégedett, kiegyensúlyozott életet élek úgy, hogy biztosan tudom a Tőle kapott teljes békességből, a helyemen vagyok.

Az új alapokra helyezett életemet a Biblia alapján -annak teljes körű útmutatása szerint kezdtem élni. Új szemléletmóddal figyeltem meg a gyülekezeteket, és választottam ki egy lelki otthont, ahol növekedhetek hitben és bölcsességben. A legelső és legfontosabb érv az volt, hogy a választott gyülekezetben az Isten Szent Lélek munkálkodjon, s mivel ezt megtapasztaltam, a maradás felé játszott a mérleg serpenyője. Hitetlen életem során kifejezetten zavart, hogy a templomokban csak személytelen közösséget, csak a liturgikus rendet, csupán felvett viselkedési formákat láttam.

„megtisztítjátok a pohár és a tál külsejét, belül pedig tele van rablásvággyal és féktelenséggel” mondja Jézus Krisztus. Mt. 23,27.

Ezt a fajta képmutatást a saját életemben is felfedeztem, nem volt szükségem egy plusz intézményre, ahol gyakorolhattam a szépen színezett életem dicsőítését. A ‘kánaáni’, vallásos máz az emberek beszédében és cselekedeteiben kifejezetten zavartak.

A gyülekezet vezetője, a lelkész, azaz lelkipásztor valóban pásztorolja a gyülekezetet, életével jó példával jár előttünk. A végtelen alázata és Krisztusból táplálkozó szeretete megfogott engem. Gondjaimat és kérdéseimet szívesen megosztom vele, melyekre Istentől kapott bölcsességével kielégítő választ tud adni. Számomra nagyon szimpatikus a lelkészünk humora, amely bizonyságot tesz arról, hogy Isten nem holdkóros törvénykezőket szeretne, hanem életvidám embereket, akik valóban sóként fűszerezik meg a világot.

A gyülekezetben vannak elöljárók, akik nemcsak egyházrendi besorolásuk szerint, hanem az Úr ismeretében járnak előttünk hitben. A cselekedeteikkel példával járnak előttünk. Az elöljáróság életét vizsgálva az Úr sokszor rámutatott arra, hogyan lehet az embernek áldott, bővölködő élete mind lelki, mind testi értelemben.

A személyes bizonyságtételek a gyülekezetben sokszor szólnak áldásokról, az Úr Jézusban való megerősödésekről, de nyomorúságokról, botlásokról is. Mindezek megosztása a gyülekezettel hitelessé teszik előttem a hívő ember életét, s figyelmeztetnek is, egyben segítenek, hogy ugyanabban a botlókőben én ne essek el.
A gyülekezet rugalmas az alkalmak tekintetében, több ide járó család is megnyitotta otthonát a gyülekezeti tagok és más, Istent kereső emberek előtt. Így az ‘allianz’ vagy ‘ökumené’ a gyülekezet életében gyakorlati, élő formában is jelen van.

Számomra rendkívül sokat jelentett a fiataloknak létrehozott közösség, ahol felekezettől függetlenül más testvérekkel együtt, nyíltan beszélhetünk az Úrról, az életünk problémáiról és örömeiről.

Nagy öröm számomra, hogy a gyülekezet rendezvényeire nem a felekezeti hovatartozás alapján választunk meghívottakat, hanem az Istennel való kapcsolat alapján, így a biblikus rend tapasztalható meg, hiszen Isten gyermekei vagyunk mindannyian, akik az Úr Jézusban új életet kaptunk, bármilyen közösségbe is járunk. A csendes napok, kirándulások, hétközi alkalmaink, külsős alkalmaink nyitottan kerülnek hirdetésre, a gyülekezetbe szívesen várunk Krisztusban hívő szolgálókat és Jézust kereső érdeklődőket.

Gréti

45 éves női testbe öltöztetett lény vagyok. Létezem, de valódi élet után vágyom, ami nem csak a napi 8-10 órás robotról, a befizetett számlákról, gyereknevelésről-házasságról és változó egészségről-időjárásról szól. Válaszokat keresek a miértekre, a honnan-hovára, sírok a bukásaim miatt, holott lelkem felfelé emelkedne. És te? Élsz vagy csak létezel?

Ha ez nem az a hely, ahol megértik a könnyeket
Akkor hol sírhatok?

Ha ez nem az a hely, ahol a lelkem felszabadulhat,
Akkor hol szárnyalhatok?

Ha ez nem az a hely, ahol feltehetem kérdéseim,
Akkor választ hol keressek?

Ha ez nem az a hely, ahol érzéseimet megvallhatom,
Akkor hol beszélhetek?

Ha ez nem az a hely, ahol elfogadsz önmagamnak
Akkor hol létezhetek?

Ha ez nem az ez hely, ahol tanulhatok és növekedhetek
Akkor hová menjek, hogy élhessek?



Ez- az a hely. Ebbe a gyülekezetbe nőttem bele családi kapcsolataim révén, ami kifejezhetetlen előjog, de felnőttként tudatosan ide akartam tartozni, mert:

  • a vasárnapok igehirdetéséből meg/túlélhetem a hétköznapok árnyékos és napsütötte ösvényeit. Életmentő elsősegélyt, túlélő csomagot, alapfelszerelést kapsz.
  • a kiscsoporti közösségem tagjai ismernek, és mégis elfogadnak, hordoznak, szeretnek. Velem sírnak, nevetnek, könyörögnek s adnak hálát. Barátaim.
  • az útkeresés, zsákutcák, gödrök és hegycsúcsok tapasztalatait meg lehet beszélni, itt tanulhatunk és épülhetünk egymás hite, bátorítása, vigasztalása által. Közösség.
  • férjemet, gyermekeimet Isten tenyerébe, szárnyai rejtekébe helyezhetem. Életbiztosítás.

Mert hihetem, hogy „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket” – Jézus Krisztus a bennünket összekötő kapocs, így létünk értelmet, célt nyer.