2026. március 22. vasárnap

Isten gyermekeinek méltósága

Lássátok, milyen nagy szeretettel volt hozzánk az Atya, hogy Isten gyermekeinek neveztetünk.
(1János 3, 1)

Az öreg János apostolt lelke mélyéig megragadja ez a felemelő tény. Már esztendők hosszú során át boldog birtokosa és élvezője istengyermeki mivoltának, de még mindig nem vált számára megszokottá; lelke újra meg újra imádással és csodálattal telik meg, amikor Isten aláhajló atyai szeretetére gondol. Szeretné, ha minden ember szeme kinyílna erre a végtelen szeretetre. De mindenekelőtt a hívő embereknek kell ezt az ajándékot újra meg újra szívükhöz szorítaniok s ezért mondja: "Lássátok", azaz nyissátok ki szemeteket! Nem azt mondja, hogy az ő gyermekei, hanem Isten gyermekei, a Mindenhatóé, az egész teremtett világ korlátlan Uráé, akihez olyan közel állhatunk, mint gyermekek atyjukhoz. Könyörül rajtunk, gondoskodik rólunk, táplál, őriz és megvéd minket, mint atya a gyermekeit.

Nincs nagyobb méltóság ezen a földön, mint ha valaki Isten gyermeke lehet s aki valóban az, annak kimondhatatlan kiváltságai vannak. Bármikor Isten elé járulhat, elmondhat neki mindent, ami szorongatja és az Atya meghallgatja gyermekét. Nem veti meg a Jézus nevében hozzá felszálló könyörgéseket. Isten gyermeke az Atya különleges gondoskodásában részesül, mely a legkisebb részletekre is kiterjed. Sokszor az a látszat, mintha Isten gyermeke idegen, sőt sötét hatalmak játékszere lenne. Valójában azonban egyedül és kizárólag a mennyei Atya gondozása, felügyelete és fegyelme alatt áll. Szenvedései is a szeretetteljes isteni bölcsesség nevelőeszközei. Még a Sátán támadásai is csak arra jók, hogy őt a mennyei Atya karjaiba kergessék. A viharok pedig szinte még jobban felszítják Isten iránti szeretetének tüzét. A nehézségek is csak arra jók, hogy annál szilárdabban és mélyebben belegyökerezzék az örökkévaló szeretet talajába. Minden javukat szolgálja és közreműködik abban, hogy az eléjük kitűzött célokat elérjék.

Örökségük maga a gazdag Isten. Tulajdonképpen Jézus, Isten Fia az örökös. Neki adott át mindent az Atya; Isten gyermekei pedig örököstársai az egyszülött Fiúnak. Isten gyermekének lenni tehát a legnagyobbat jelenti, amit csak elképzelhetünk. - Micsoda szánalmas vakság, amely ilyen nagy áldás mellett elhalad! De boldog az, akinek szeme megnyílt mindennek meglátására, birtokába veszi eme drágagyöngyöt és hűségesen őrzi azt.

Forrás: http://www.keresztenydalok.hu/