Cseri Kálmán: A kegyelem harmatja

Tehát a pénz eszköz. Amíg eszköz, addig kénytelen engedelmesen szolgálni nekünk. Mihelyt céllá válik, kénytelenek vagyunk engedelmesen szolgálni neki. Ezért írja Pál apostol: „Akik pedig meg akarnak gazdagodni..., sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik." Ha halvánnyá válik, elszakít Istentől, mert „nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak" (Mt 6,24).

A másik fontos igazság: érme, tehát csak neki tulajdonított értéke van. S ha ezt többé nem ismerjük el, nem ér semmit önmagában, ki lehet dobni. Ezért is fontos azokra az értékekre is figyelnünk, amelyek önmagukban is megállnak, mégpedig minden időben. A szeretetnek, hűségnek, áldozatnak, igazságnak önmagában van értéke. Nem beszélve az Istennel való közösségről, ami magát az életet jelenti a hívőnek. Erre mondta Jézus: az ember életét nem a vagyon tartja meg, hanem ha Istenben gazdag; (Lk 12,15.21).
Hol a pénz helye? Nem a szívünkbe zárva, nem a markunkban szorongatva, hanem a zsebünkben, hogy ha szükség van rá, elköltsük. így marad eszköz. Mondd meg, mire költöd el, s megmondom, ki vagy.

A Biblia szerint nem a pénz rossz önmagában, hanem a pénz szerelme. A pénz lehet áldott eszköz Isten kezében is. De akinek már az lesz a célja, hogy minél több legyen belőle, annak a fejére nő, s az ilyen ember nem tudja többé teljes szívéből szeretni Istent. Aki viszont teljes szívéből őt szereti, és felebarátját is úgy, mint önmagát, az mindig tudni fogja, mit kell tennie a pénzével, akár kevés az, akár sok.

Lk 12. 15 Majd így szólt hozzájuk: Vigyázzatok, őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonnal való bővölködésben van az ember élete.
Lk 12. 21 Így jár az, aki kincset gyűjt magának, és nem Istenben gazdag.