A nyíregyházi metodista gyülekezet története

A nyíregyházi metodista gyülekezet eredete azokhoz a szabad tót gyülekezetekhez nyúlik vissza, amelyek a 20. század elején, a Bácskából érkező szlovák anyanyelvű bibliaárusok, evangélizátorok munkája nyomán jöttek létre. A városban és a tanyabokrokban lakó hívek az evangélikus egyházzal sem szakították meg a kapcsolatukat, de énekelni, imádkozni, Bibliát olvasni külön is összejöttek. 1920-ban egy népes gyülekezet kérte felvételét a metodista egyházba, miután vezetőjét nemzetiségi szervezkedés vádjával letartóztatták. A közösség hivatalosan 1921-ben csatlakozott az egyházhoz. A nyíregyházi gyülekezet néhány év alatt a legnagyobb metodista gyülekezetté vált az országban. Wallrabenstein Jakab lelkészi szolgálata idején 1923-ban felépült a gyülekezet kápolnája (Dessewfy tér 7., ma Bessenyei tér), sokféle szeretetszolgálat indult el, amelyekben diakonisszák segédkeztek. A gyülekezet virágkora Márkus József lelkész szolgálata idejére esett. Az 1930-as években már 400 tagja volt a gyülekezetnek, számos helyre jártak a városon kívül is istentiszteletet tartani. 1939-ben, Kárpátalja visszacsatolása után egy időre az ungvári, ókemencei gyülekezetekkel gyarapodott az egyház, az ott élő ruszinokkal baráti kapcsolatot ápoltak a nyíregyháziak.

A háború után propaganda kezdődött Magyarországon, hogy minél több szlovákot bírjanak rá a Csehszlovákiába való áttelepülésre, családjuk, otthonuk elhagyására gazdagabb birtokok reményében. Sajnálatos módon Márkus József lelkész is vállalkozott az agitációra, majd a több száz fős nyíregyházi metodista gyülekezetet magával vitte. Ott azonban már nem a metodista, hanem a csehszlovák testvérgyülekezethez csatlakoztak, virágzó gyülekezetük van ma is.

1948-ban alig pár ember maradt a nyíregyházi gyülekezetben. Hecker Ádámra várt az a nehéz feladat, hogy összegyűjtse a megmaradtakat. Az 1950-es években, nehéz politikai viszonyok között azonban ébredési idők jöttek, a kápolna újra megtelt, de ekkor már csak kevesen beszéltek szlovákul, a gyülekezet magyar lett. 1957-től Iványi Tibor lett a gyülekezet lelkésze, aki különleges lelki adottságaival tovább növelte a gyülekezet létszámát, kiszélesítette szolgálati területét.

1974-ben újabb megrázkódtatás érte a gyülekezetet. A szuperintendens-választás kapcsán jelentkező személyi ambíciók által okozott feszültségek az egyház kettészakadásához vezettek. Az ország szinte minden gyülekezetében voltak, akik kiléptek, és akik maradtak. Legtöbbet talán a nyíregyházi gyülekezet veszített. Az Iványi Tibor mögött felsorakozók a kápolnában maradtak, az egyházi közösséghez hűségesek kis csoportja a testvérgyülekezet imatermében kapott helyet, míg az egyház meg nem vásárolta a gyülekezet mai otthonát, a Színház u. 6. szám alatti épületet. Először Szuhánszki János miskolci lelkész látogatta a nyíregyháziakat, majd saját lelkészt kapott a gyülekezet. Az azóta eltelt évtizedek nyugalmat, lassú gyarapodást hoztak a nyíregyházi metodista gyülekezet életébe.

Dr.Lakatos Judit