Kitekintés

Hírek a világból, és események, melyekért hálát adhatunk és imádkozhatunk.

Megint egy prófétai figyelmeztetés egy zsinatnak

Categories: Kitekintés

Néhány éve a belarusz ortodox egyházfő mondott kijózanító beszédet egy protestáns egyházi zsinaton, most hasonló ismétlődött meg az anglikán egyház püspökeinek szinódusán. Ezúttal azonban nem kívülről érkezett a prófétai figyelmeztetés, hanem a felekezeten belülről. A téma ugyanaz: helyes-e megváltoztatni a házassággal és a szexualitással kapcsolatos kétezer éves keresztény tanítást a kultúra új erkölcsi víziójának hatására. Ahogy az amerikai presbiteriánus egyház (PCUSA) hajlott a kompromisszumra, úgy a Church of England is nemrég elindult ebbe az irányba. A kritika ezúttal viszont olyan embertől érkezett, aki nem csak hogy lelkésze ennek a felekezetnek, hanem érintett a homoszexualitás kérdésében is. Sam Allberry (az Is God Anti-Gay c. könyv szerzője) ugyanis férfi létére férfiakhoz vonzódik, de Jézus követőjeként nem azonosítja magát ezekkel a vágyaival, hanem tartja magát a keresztségben vállalt fogadalomhoz, hogy a bűnnek meghalva szentül fog élni.

Nagyon fontos, hogy értsük: Allberry homoszexuális hajlamú embertársunkként és testvérünkként szólalt fel egy őt és sorstársait mélyen érintő kérdésben. Az anglikán egyház régóta forrong, nem bír dűlőre jutni a homoszexualitás megítélésének kérdésében. Tavaly a világméretű anglikán közösség kizárta ugyan a melegházasságokat celebráló amerikai episzkopálisokat, de az angol püspökök szinódusa bizottságot hozott létre a kérdés megtárgyalására, ami sokakban mély nyugtalanságot okozott. Az anglikán egyház evangéliumi és tradicionalista anglo-katolikus szárnya attól tart, hogy ez kezdete egy folyamatnak, amelynek végén a Church of England is letér a kétezer éves apostoli hagyomány útjáról. Allberry a püspöki bizottság által a zsinat elé terjesztett határozattervezet vitájához szólt hozzá. A püspökök tervezete leszögezte ugyan, hogy a kereszténység csak a heteroszexuális házasságot ismerheti el, de azt javasolta, hogy az anglikán egyház ismerje el a homoszexuális kapcsolatok értékeit, és a liturgiájában is juttassa ezt kifejezésre. Allberry a következő rövid beszédet mondta a szinódus püspökei előtt (itt lehet megnézni):

Köszönöm, tisztelt Elnök Úr! Köszönet a püspökök kemény munkájáért! Biztos vagyok benne, hogy nem voltak könnyű helyzetben, de az ember nem is azért megy püspöknek, hogy megkönnyítse az életét. Jómagam a saját nememhez vonzódom, és ez így volt egész életemben. Ezalatt azt értem, hogy szexuálisan vonzódom, romantikus, mély érzelmeket táplálok a saját nememhez tartozók felé. Azért választottam ezeket a szavakat önmagam jellemzésére, mert számomra a szexualitás nem identitás-kérdés, és ez ma már jó hír számomra. Értékességtudatom és emberi mivoltom beteljesedése nem függvénye annak, hogy romantikus érzelmeim vagy szexuális vonzódásom beteljesülésre jutnak-e. Ez felszabadító érzés.

A leginkább emberi lény, a legtökéletesebb személy, aki valaha élt ezen a földön, Jézus Krisztus volt. Ő sohasem házasodott meg, senkivel nem volt romantikus kapcsolata, és soha nem élt szexuális életet. Ha azt állítjuk, hogy mindezek elengedhetetlenek az ember beteljesedése szempontjából, akkor Megváltónkat az embernél alsóbbrendűnek tekintjük. Szó szerint több száz olyan kereszténnyel találkoztam, akik ugyanolyan helyzetben vannak, mint én, és ezrekkel, akik saját nemükhöz vonzódnak, mégis örömmel állnak ki a férfi és nő közti házasság mellett, és azt tekintik a szex egyetlen Isten szerinti kontextusának. Önök csak azért nem hallják több ember hangját közülünk, mert nehéz nyíltan kiállni, és ilyen módon jellemezni önmagunkat.

Mint olyan ember, aki a „saját nemhez vonzódás” (Same-Sex Attraction) kifejezést használom, meg kell mondjam, az egyházat már nem érzem biztonságos helynek. Egyház alatt nem a gyülekezetemet, hanem ezt a zsinatot értem. Nem azért, amit a nyilatkozat mond, hanem ami azóta történt. Engem az iskolában bántottak a homoszexualitásom miatt. Most azt élem meg, hogy az egyházam zsinatán bántanak azért, mert bár a saját nemem felé vonzódom, kitartok amellett, amit Jézus a házasságról tanít. Nagyszerű, hogy a nyilatkozat a házasság hagyományos formája mellett teszi le a voksát. Attól tartok azonban, hogy az egész intézményt készülünk most lelkigondozói szempontból aláásni. Kérdésem nem az tehát Önökhöz, püspökökhöz, hogy megóvják-e ezt a tanítást, hanem az, hogy hisznek-e benne? Jó hír ez a világ számára? Sokan tapasztaltuk, hogy ez a tanítás életet adott nekünk, ahogy Jézus üzenete és tanítása mindig életet ad. Köszönöm!

Nagyon mély a tiszteletem azok iránt a homoszexuális vágyakkal élő testvéreim iránt, akik Jézust szentségben és igazságban próbálják követni (pl. így). Rendkívül becsülöm Allberry bátorságát és a Szentíráshoz való hűségét is. Ez az ember nem a vágyaihoz igazítja Jézust, hanem a vágyait akarja Jézushoz igazítani. És ebben életet és örömöt talál. Ha Jézus tanítása mégis lemondással jár ebben a világban, bízik abban, hogy majd kárpótolja Isten az eljövendőben. Nem minden seb gyógyul be itt. De minden seb begyógyul ott. Ez az evangélium. Az evangélium és az evangéliumi etika felhígításával, feladásával viszont nem marad más, csak az itt. De az már nem a kereszténység.

***

Allberry és néhány hozzá hasonló helyzetű és meggyőződésű anglikán lelkész külön honlapot is létrehozott, ahol saját bizonyságtételeik mellett számos homoszexualitással kapcsolatos anyagot elérhetővé tettek. Többek között ők az én „meleg” barátaim. Felnézek rájuk, mert Jézus útján járnak, rettentő ellenszélben. A honlap livingout.org néven fut. (Készítői ezt az evangéliumi hozzáállást vallják a homoszexualitás kérdésében.)

Forrás

Author: Aron