„Egyszer csak hallottam, hogy eszelősen üvöltök. Más foglyok is kiáltottak, amint a 8 keresztény meghalt. Ránéztem a holttestekre. Mit hittek ezek az emberek?! Mi lehetett nekik fontosabb az életüknél?! Azokban az években ott a táborban sok keresztényt láttam meghalni. Egyikük sem tagadta meg azt az Istent, aki a Mennyben van. Pedig csak annyit kellett volna mondaniuk, hogy már nem hisznek Istenben, és akkor szabadon engedték volna őket. Miért nem féltek ezek az emberek a haláltól? Az ő hihetetlen hitük egy nagy kérdést hozott fel a szívembe: Mit láttak ezek az emberek? Mi volt nekik – ami nekem nem volt?!” (Részlet Soon Ok Lee, egy Észak-Koreából menekült nő könyvéből)
Észak-Korea az az ország, ahol a keresztényeket a legsúlyosabban üldözik. Ez a keresztények iránti gyűlölet olyan pontra hágott, hogy itt hivatalosan nincs karácsony, Jézus Krisztust egy az egyben kiirtották az időszámításukból. Egyedül az uralkodót, Kim Jong Il-t, illetve apját megengedett, sőt kötelező imádni. Az országban 30 munkatáborban szenved több, mint 200.000 ember, kegyetlen kínzások, nemi erőszak, kényszerített abortuszok, gyermekrabszolgaság és embertelen munka közepette. Köztük 70.000 embert a kereszténységük miatt ítéltek el. Őket és családjaikat szabadon meggyilkolhatják Biblia birtoklásáért, vagy akár Jézus Krisztus nevének segítségül hívásáért. Árulónak és ellenségnek vannak nyilvánítva, mert nem imádják a vezért. Többek közt 2009-ben egy fiatal anya került nyilvános kivégzésre, mivel több Bibliát osztott szét. Szüleit, férjét és három gyermekét bezárták, akik két éven belül a fogság és a kegyetlen kínzások következtében meghaltak. Egy 90-es években Észak-Koreából megszökött misszionáriusra szintén halálbüntetés várt, amikor több Bibliával visszatért az országba.
A nyilvános kivégzések mindennaposak, ráadásul a „vezér” 10.000 emberre ráerőltetheti, hogy végignézzék a borzalmat, ezzel példát statuálva.Az iskolákban a gyerekeket kikérdezik arról, hogy van-e a családban Biblia. Egyszer egy gyerek bevallotta, hogy a nagymamájának van egy rejtegetett Bibliája, aminek következtében az egész családot munkatáborba hurcolták.
Mindezek ellenére több mint 200.000 keresztény él az országban. Ők földalatti, rejtett gyülekezetekben, suttogott imákkal élik meg hitüket. Igeszakaszokkal erősítik egymást, s kitartanak a hitük mellett, akár mindhalálig is.
Ráadásul a média mindezekről a dolgokról leginkább mélyen hallgat. A zsidóüldözések idejéről sokan nyilatkoztak úgy, hogy nem sokat vettek észre belőlük. Ezt hallva feltehetjük magukban a kérdést: hogy lehet ezt a borzalmat nem észrevenni? Azonban most is ugyanez történik Észak-Koreában. A legtöbb ember csak töredékéről hallott, egyesek egyáltalán nem tudnak semmit mindazokról a dolgokról, amik ott folynak.
De mi ne legyünk tétlenek! Hívjuk fel az emberek figyelmét minderre és cselekedjünk! Közvetlenül nem sokat tudunk tenni, de imádkozzunk értük, mint közbenjárók, és bízzunk Istenben, hogy cselekedni fog.
Forrás: http://www.eleventeens.hu/